Munka akár heti ötven órában? Van, aki szakmai előmenetel miatt dolgozik sokat, mások kényszerből teszik.


Humánerő
Van, aki a szakmai előmenetel miatt dolgozik sokat, mások kényszerből teszik
Munka akár heti ötven órában?
[2004-10-05]
Magyarországon és Európa más országaiban sem ritka, hogy akár 50 óránál is többet dolgozik hetente egy munkavállaló. A munka és a magánélet közötti határvonalak gyakran elmosódnak, és a napi robot otthon is folytatódik. Egy kutatás szerint szoros összefüggés van a képzettség és a munkával töltött idő között.
A nagyobb munkavállalói egészségvédelem érdekében többek között a családi élet és a munka jobb összehangolását szorgalmazza az Európa Bizottság. Erre Magyarországon különösen szükség van, mivel a 45 és 60 év közötti férfiak és nők halálozási aránya az európai átlag több mint háromszorosa. Kopp Mária, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Magatartástudományi Intézet igazgatója lapunknak elmondta, a jelenség hátterében elsősorban a hét végi munkavégzés áll. A hazai munkavállalók átlagosan 6 órát dolgoznak a hét utolsó napjain, a pihenés hiánya pedig túlterheli egészségüket. Egy Finnországban készült felmérés szerint a magasan kvalifikált munkavállalók az átlagnál jóval hosszabb munkaidőben dolgoznak, és időbeosztásukat tekintve nagyobb nyomás nehezedik rájuk. A Jyväskylä Egyetem tanulmánya a munkaórák számát vizsgálja az úgynevezett �tudásmunkások� körében. A munkaórák száma természetesen a magasan képzett munkavállalók � vezetők, szakemberek és szakértők � körében is változik. Közel 10 százalékuk heti kevesebb mint 34 órában látja el feladatát, 50 százalékuk a szokásos rendben (heti 35�40 órában), míg közel egyharmaduk már 41�49 órát dolgozik hetente, egyhatoduk pedig 50 órát vagy annál akár többet is. A �túlórázók� esetében nem a pénz hiánya, hanem az idő nyomása az, ami megnehezíti a munkavégzés és a magánélet egyensúlyának megtalálását. A nők heti munkaóráinak száma kevesebb, mint a férfiaké: 40 óra a nők és 43 óra a férfiak esetében. A munka és a magánélet közötti határvonalak gyakran elmosódnak, és a munka sokszor otthon is folytatódik. E jelenség különösen a középvezetők körében figyelhető meg. A hosszabb munkaidőt indokolhatja a munka jellege: a kihívás szintje, a dolgozó lelkesedése vagy elkötelezettsége is. A karrier ugyancsak befolyásoló tényező lehet: vágy a sikerre, a jólétre, a szakmai előmenetelre. A túlórázásnak ugyanakkor prózaibb okai is lehetnek, nevezetesen a munka megszervezésének nehézsége: a túl sok feladatra kevés, vezető beosztású alkalmazott jut, nem megfelelő a feladatok elosztása, a tervezés vagy a munka delegálása. A heti 50�59 órában dolgozókat ugyanakkor a munkavégzésben nagyobb önállóság jellemzi, és magasabb jövedelem is kárpótolja őket. Azok, akik már heti 60 óra felett teljesítenek, ezt inkább kényszerből teszik.

Design és webmaster: Székely András 2008